Másnap reggel első utam Agra méltán híres szimbólumához, a Taj Mahalhoz vezetett. Bejárata közelében máris egy tinédzser fiú csapódott hozzám, és miután váltottunk pár szót, udvariasan figyelmeztetett arra, hogy vegyek ki mindenféle ennivalót, rágót, kést, és ollót a táskámból, mert ezeket tilos bevinni. Én azonban ügyet sem vetettem rá, rezzenéstelen arccal sétáltam tovább, egészen az ellenőrzőkapuig, ahol két egyenruhás, fiatal nő fogadott, és nézte át a táskám tartalmát. Azonnal el is távolították belőle az értékes hazait, a zserbót, melyet még otthonról hoztam, és ha már úgy alakult, hogy maradt belőle néhány, az utolsó falatokat a Taj Mahal kertjében szerettem volna elfogyasztani. Kivették a rágót is, amit mindig magamnál tartottam, ráadásul a késemet is megtalálták. Szerencsémre azonban visszaengedtek a bejárat közelében lévő csomagmegőrzőhöz, ahol térítésmentesen biztonságba helyezhettem mindent, amit tilos volt bevinni.
Mindezt látva, a siheder újra megkörnyékezett, de ekkor már úgy tűnt, mintha más dolga nem is lenne csak az, hogy velem foglalkozzon. Még azt is megígérte, hogy a bejárat közelében fog várni rám.
Az ellenőrzőkaput közvetlenül a Taj Mahal főkapuja elé helyezték. Aki ezen a kapun lép be a mauzóleum kertjébe, annak először a bejárat fölé épített kupolák sora tűnik fel, melyből összesen huszonkettőt számoltam. A huszonkettes szám a Taj Mahal építésének éveit szimbolizálja. Pontosan ennyi ideig tartott megépíteni a Sah Dzshan által kőbeálmodott csodát.
A lélegzetelállítóan fehér építmény, melyet milliók szeretnének látni minden évben, a kupolás főkaputól távol, a kert másik végében magasodik, és egy hatalmas, gondozott park veszi körül. Az udvaron elterülő gyep állítólag a múlt századból származik. Az ötlet egy brit főkormányzó fejéből pattant ki, aki úgy vélte, jobban illik a kertbe az angol gyep, mint a sok fa, és a számtalan illatos virág, amelyet még Sah Dzsahan ültettetett. Azt, hogy ki mentett meg mégis néhányat a kert eredeti fáiból, vagy ki ültetett újakat helyettük, nem derült ki számomra, de mindenesetre nagyon jót tett a látogatók között vidáman futkározó különleges, csíkos hátú mókusokkal, akiknek ezek a fák adnak otthont.
A turisták többsége azonban mit sem törődött a mókás kis állatokkal. A legtöbben inkább azon voltak, hogy már a kupolákkal díszített főkapu közeléből megpróbálják lencsevégre kapni a kert északi részébe épített síremlék minden apró részletét.
A lapos téglákból készült, hófehér márvánnyal bevont épület már kezdettől fogva zarándokhely volt. Mindig is sokan akarták látni azt a fényűző csodapalotát, amelyet egy elhunyt feleség emlékére emeltek. Egyesek számára az emlékmű tökéletes harmóniája az igazi megvilágosodást szimbolizálta, míg mások egy mártír nő szentségét látták benne. Az iszlámban ugyanis mindig nagyon tisztelték a gyermekágyban meghalt nőket.
Az 1983-ban az UNESCO világörökségi listára is felkerült építészeti remekmű, amely 2004 óta India legnépszerűbb turista látványossága is, évi több mint 2,5 millió látogatót fogad. 2007-ben bekerült a mexikói Chitchén Itzá, a rio de janeiroi Megváltó Krisztus szobra, a római Colosseum, a Kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu, és a jordániai Petra mellett a világ hét új csodája közé. A Taj Mahal mindenki számára ismert története több évszázadra nyúlik vissza. A XVI. században Dzsingisz kán utódai, a mogulok meghódították Észak-Indiát, és a fővárost Delhitől 200 kilométerre délre, Agrába helyezték át, Agrába, a Paradicsomba. A mogul uralkodók ugyan sokat háborúztak, de életművészek, és filozófusok is voltak. Akbar nagymogul pl a különböző vallások bölcseit gyűjtötte maga köré udvarában. A világraszóló nyitottság nemcsak a művészetben tükröződik, hanem az építészetben, és a bölcsészetben is.
Akbar unokája, Kurram herceg 1607-ben az uralkodóház tagjai számára fenntartott bazárban találkozott a gyönyörű Ardzsuman Banu Begum hercegnővel, akibe halálosan beleszeretett.
Öt évvel később, a fényűző lakodalmat követően, Begum a második felesége lett, és a palota belsőbb termeibe vezette. 1628-ban Khurram elfoglalta a Mogulok Pávatrónját, és ettől kezdve Sah Dzsahannak, azaz a Világ Uralkodójának neveztette magát. Begum, kedvenc felesége a Mumtaz Mahal, azaz a Palota Fénye nevet kapta. Boldogságuk tizenkilenc évig tartott. Ekkor Mumtaz Mahal tizennegyedik gyermeke szülése közben meghalt. Sah Dzsahant mély gyászba borította kedvenc felesége halála, kis híján meg is őrült fájdalmában.
Taj Mahal
Taj Mahal
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: